Szinte az összes mérettel rendelkezem – egy-két kivétellel. A legvékonyabb tűm 0,60 mm-es, a legvastagabb 20 mm-es.
Tervezem még horgolótű vásárlását, de nem a hiányzó mérteket akarom pótolni, hanem minőségi cserére törekszem.
Annak idején, amikor elhatároztam, hogy megtanulok horgolni, beszereztem néhány darabot. Akkor még nem tudtam, mire érdemes figyelni, melyiket érdemes megvenni, melyiket nem. Csak az árra koncentráltam… Persze, ez nem olyan nagy tragédia, hiszen azt sem tudtam, mennyire lesz tartós szórakozás számomra a horgolás. Benne volt a pakliban, mi van, ha nem tudom megtanulni, mi van, ha nem is tetszik, stb.
Mára bebizonyosodott, hogy sokkal jobban szeretem, mint a kötést, és bizony, a régi tűim megértek a cserére. A Silber tűk nagy melléfogásnak bizonyultak. Használhatatlanok számomra. A 2,5-ös és a 3-assal nincs semmi problémám, azoknak megvastagított műanyaggal bevont szára van, de a csipkehorgolótűk, amik kupakosak, azok nem jöttek be. Szétcsúsznak, ezáltal lehetetlenné teszik a horgolást.
Én azt tapasztaltam, hogy kb. 3,5-4-es mérettől nem szükséges, hogy a tűk szára meg legyen vastagítva, hogy legyen egy jól fogható műanyag nyele.
Lehet kapni 2-es tűt is, aminek nincs nyele. Katasztrófa. Nem ajánlom.
Ajánlom viszont az ergonómikus nyelű horgolótűket, és a bambusz tűket. Nagyon fontos, hogy jó fogást biztosítsanak, kényelmes legyen velük a munka, és nem hátrány, ha az ízületeket is kíméli. 😀
Lényeg, ha komolyan gondolod, és hosszútávra tervezed a kézimunkát, érdemes egy kicsit többet adni egy minőségi tűért.